Ruha Lexikon

Bizánc

Bizánc hatalma csúcsát Nagy Konstantin idején érte el. Bizánc volt a római birodalom második fővárosa. Amikor azonban megbukott a birodalom, akkor Bizánc, a kultúra központjának számított. Ekkor kezdődtek a keleti birodalmak felvirágzó időszakai. Ez a virágzó időszak egészen 1453-ig tartott, amikor Konstantinápolyt elfoglalják a török seregek. Az államvallás a kereszténység lett, amelyet a helyi uralkodók politikai téren használtak fel. A birodalmi népek viseletét nagyban meghatározta az is, hogy állandó harcot folytattak a környező népekkel. Egyrészt átvettek bizonyos klasszikus jellegzetességeket, de ezeket alárendelték a keleti és perzsa hatásoknak. Ezekre a hatásokra jellemző volt a gazdag szín világ.
A bizánci viseletre jellemző volt legfőképp a selyem használata. A selymet leginkább a császárok és uralkodók használták ruháik elkészítése során. Jellemző volt a császárok öltözetére a túldíszítettség, amellyel igyekeztek a formát háttérbe szorítani. A ruha a hatalmat is jelképezte. Ruháikat gazdagon díszítették arannyal és más drágakövekkel. Az öltözeteik általában földi érőek voltak. A bizánci viseletben a keleti hatás főként a motívumoknál és a színeknél mutatkozott meg. Egyes öltözettípusokat is a keletről vettek át. Ilyenek voltak például a hosszú nadrág, a magas, puha szárú csizmák, különböző gallérok viselete és a drágaköves nyakékek. Ezek a motívumok és viseletek napjainkban is megvannak, az ortodox egyház őrzi ezen viseletek maradványait. Milyen anyagokat használtak? Egyrészt Bizánc nagyon fontos kereskedelmi központ volt. A császárnak saját selyemkészítő és hímző műhelyei voltak. De honnan voltak selyemhernyók? A selyemhernyókat a szerzetesek átcsempészték a császár számára Ceylonból. Ezek után már Justitianus császár megalapíthatta az első selyemszövő műhelyét Bizáncban. A ruhák arab és perzsa motívumokat is tartalmaztak. Ezek a motívumok később a kínai hagyományokban is megtalálhatóak voltak. Motívumok: oroszlán, sas, elefánt, különböző virágok, stb. A ruhakészítésnél nemcsak fehér, hanem színes anyagokat is használtak. Leggyakrabban a vörös, kék és lila színek voltak használva. A körvonalak színei a fekete és zöld színek voltak. Kelmék készítésével is foglakoztak. A kelmekészítőknek meg voltak a maga technikái. A kelméket nemesfémekkel és gyöngyökkel is díszítették. A kelméket főkent a rangok megkülönböztetésére használták. Az egyszerű nép természetesen olcsóbb alapanyagú ruhákat viselt. A szegénynép viselete általában gyapjúból és lenből készült. A polgárok mindennapi viseletéhez tartozott a blúz, nadrág cipő és tunika. A következő sorokban egyes ruhadarabok magyarázatát adjuk meg!
Tunika- ez egy olyan egybeszabott ruhadarab volt, ami az oldalán és a kar alján volt összevarrva. Volt földig érő és bokáig érő is. A hosszabbat a nők, a rövidebbet a férfiak viselték. A tunikával általában szűk nadrágot viseltek.
Stóla-felsőruházat, amely kezdetben a földig ért, majd később jóval rövidebb lett. Sőt olyannyira, hogy sokszor a fehérnemű is kilátszott.
Palást-férfiak és nők is viselték egyaránt. A jobb váll fölött volt összefogva egy köves fibulával. A palástok különböző színűek voltak. A császárok palástja piros volt, míg a királyoké fehér.
Lorin- hasonló a római tógához. Hímezve volt és gyöngyökkel díszített. Sőt drágakövekkel is. selyemből készült és a testük köré volt tekerve.
Dalmatika- ezt a tunikán viselték, hasonló szabású volt, ezt öv nélkül hordták. Ilyet csak a nagyon magas rangú emberek viselhettek. Színes volt és hosszirányú csíkokkal díszítve.
Superhumerale- ez egy ékszergallér volt, ami arannyal volt kihímezve. Drágakövekkel és gyöngyökkel is ki volt díszítve.
Lábbeli- ez is különböző lehetett. Ki milyen helyet viselt el a rangsorban, olyan lábbelit viselhetett. Persze alaklom adtán is cserélték őket. Puhaszárú, többszínű lábbeliket viseltek. A lábbeliken a perzsa hatások érvényesültek. Nemcsak csizmákat, hanem cipőket is viseltek.
Hajviselet- A férfiak rövid hajat viseltek. A hajuk tányér formájúra volt lenyírva. A fejükön diadémot viseltek, ami hátul kapcsolódott össze. A későbbi időkben már egyre díszesebb lett a diadém, és gyöngyökkel és láncokkal volt díszítve. A nők fátyolt is viseltek. Különböző fejkötőket és sapkákat is viseltek, ami egy turbánhoz hasonlított. A papoknak nem volt külön viseletük eleinte. Majd a negyedik századtól már külön viseletet hordanak a papok is. A nők gyakran viseltek stólát, és a nyakukon pedig drágaköves gallért. Majd a későbbi időkben pedig elterjed a dalmatika, amelyet egy szép övvel fogtak össze a derekukon. A nők hosszú hajat viseltek, amely gazdagon volt díszítve különböző láncokkal és ékkövekkel.
Gyakran a homlokukon is aranyból készül láncok csüngtek, s ilyen láncok voltak belefonva a hajukba is. A nyakukban gyakran hordtak prémet. A ruhájuk pedig gazdagon volt díszítve különböző aranyból és ezüstből készült ékszerekkel.